Pszichológia

Lehet-e vigasztalásom

„Vétkezem, ha nem szerzek érvényt annak, amit a Magas Erők rámbíztak!” ( Hamvas Béla)

Lehet-e vigasztalásom az, hogy majd az utókor értékel, felfedez, és dicsérőn gondolnak majd reám? Jön-e még egy olyan kor, mikor az írás nem lesz anakronizmus, vagy megvetett, felesleges tevékenység? Tiltott szenvedély, gyanús dolog. A szavak ártó vagy segítő hatalmát ki venné észre a jövő században? A múltat végkép el fogják törölni, emlékezni bűn lesz. Amit alkottam tudom örökre elvész, senkinek sem lesz fontos. A versnél feleslegesebb nincs mondják majd. A költő henye, drága teher a társadalom költségvetésében. Még magának se alkosson, legyen hasznos, amit tesz, firkálni sorokat, ugyan mihaszna annak? A fecsegés marad fent, fontos szerepet tölt be a beszéd elferdítésében, pótolja az igazi közölnivalót, elfedi a valóságot. A szóáradat mögött éppen az a szándék húzódik meg, hogy elfedjük vele a lényegest. Műveiden túl önmagadat mutatva fel, ez a feladatod marad mégis, amiért érdemes élned!

A legjobb 50 000+ Könyvek témájú fotó · 100%-osan ingyenes ...

A logoterápia és egzisztenciaanalízis tudattalannal kapcsolatos hozzáállását filozófiai, ontológiai megközelítésből érthetjük meg igazán. A személyes tudattalan fogalma és a tudattalan újszerű felfogása Franklnál nagyon lényeges a terápia szempontjából. Frankl eszméi a tapasztalatra építenek, logikailag követhetőek és bizonyíthatóak. Ő fontosnak tartotta a tudományosságot a pszichoterápia terén is. Az uralkodó freudi elmélettel összehasonlítva világlik ki igazán a logoterápia újszerűsége. Arthur Schnitzlertől származik az a mondás, mely szerint igazából három erény van: a tárgyilagosság, a bátorság és a felelősségtudat. Frankl a három pszichoterápiás irányzatot kapcsolatba hozza a három erénnyel. Alfred Adler individuálpszichológiájához kézenfekvően adódik a bátorság erénye. A központban az ember kisebbrendűségi érzése áll, melynek leküzdésére biztatja a pácienst, mintegy bátorságot próbál önteni belé. Freud pszichoanalízise a tárgyilagossághoz kapcsolható, amennyiben a szexualitás témáját feszegette egy olyan korban, melyben az tabu volt. Tágyilagosságra volt szüksége, hogy szembenézzen egy kínos területtel, feltárva kényelmetlen és kellemetlen dolgokat. A pszichológia Freud előtt kizárta a libidó létjogosultságát.

 

Az emlékezés és zavarai
Versek és emlékek

Emlékezés nélkül nem élhetünk. A legrettenetesebb, ha még élünk, de már nem ismerünk magunkra, már nem tudjuk kik vagyunk, nem emlékezünk sem a régen történtekre, sem arra ami tegnap történt, ha meghalt a bennünk élő, folytonosan alakuló, mégis változatlan belső világunk. Emlékezni kell, emlékezésünk fűzi össze a bennünk meglevő dolgokat, határozza meg értelmünket, érzelmeinket, cselekedeteinket. Emlékek nélkül nem élet az élet. Az emlékek felhalmozódnak, ahogy telnek múlnak az évek, de aztán ahogy öregszünk egyre kevesebb dolog jut spontán az eszünkbe, ott van a nyelvünk hegyén, mégsem tudjuk kimondani.

Azt mondják aki folyton emlékezik egy napot sem öregszik. Természetes erőfeszítése ez mindenkinek, amikor a folyton mozgó, változó életének pillanatait próbálja megragadni, rögzíteni, hogy később szétválogassa, rendezze őket. Mintha a valóság egy egy darabkáját ide oda lehetne helyezgetni. A mozgókép is mozdulatlan képek sorozatából teremt mozgást. Mert még a mozdulatlan tárgy látványa is folyton változik. Lelkiállapotunk az idő útján haladva gyarapszik, duzzad az új tartalmaktól.Mégis nap nap után előfordul velünk, hogy hiába próbálunk felidézni valamit emlékezetünkben, nem sikerül. Nem jut eszünkbe, pedig annak idején tudtuk, megtanultuk. Az emlékezetnek elválaszthatatlan társa, kísérője a felejtés, amely – ezt előre kell bocsájtanunk – többnyire ugyanolyan természetes folyamat, mint felidézés. Nem túlzás, ha azt mondjuk: a felejtés az emlékezés legnagyobb segítője.


"S mágnes tapad rám… az ő szeme."*

Van egy különös csatorna férfi és nő között, ami igazán akkor nyílik meg, ha a beszédre nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőség. A vonzalom minden zavaró hatás nélkül tud kiteljesedni. Ilyenkor a szemkontaktusoknak, az önkéntelen kifejező mozdulatoknak nő meg a jelentősége. Talán igazuk van a hinduknak, akik szerint a szerelem isteni eredetű, a földöntúli érzést az örökkévaló rád hulló könnycseppje váltja ki. Küldöd és veszed a nem egészen tudatos üzeneteket. Lassan átjár, elhatalmasodik rajtad. Várod az újabb megerősítést, kívánod a másik közelségét. Az öröm először olyan, mint a fellobbanó gyufa lángja a szélben, amely éppen csak annyi ideig tart, míg megégeti az ember az ujját, egy vakító villanás, aztán kialszik, elhal a válaszsugár megerősítése nélkül vagy folytatódik ismételt pőozitív ingerek hatására.

Az öregedés és az öregség néhány pszichodinamikai vonása

..Elleng a néma. kék idő. koraősz csillan. a hajam" - József Attila e soraival váltommeg magam is belépörriet abba a tartományba. amely már számomra sem távoli. idegen világ - nem is csupán elvont lélektani értekezés tárgya -. hanem közelítő valóság. Klinikus pszichológus vagyok. Ez meghatározza nézőpontomat. Szemléletmódomat. Bár tisztelem a nagy számok érvényességével igazolt emberi jelenségeket és törvényszerüségeket, elfogadom a ..statisztikai átlagos" fontosságát, mégis az individuum. A páratlanul egyszeri személyiség lelki mozgás-folyamatainak vonzásában élek és dolgozom: inkább azokat az erőfolyamatokat és történéseket kutatom, amelyek a mindnyájunk számára látható. tapasztalható öregségi jelenségeket létrehozzák. Formálják, amelyekből a szubjektiv életérzés ered. függetlenül attól. milyen objektív tények. körülmények adottak az idősödő ember életében.