Interjúk
- Részletek
- Írta: Laik Eszter
- Kategória: Interjúk
– Az irodalomtól igen távol, sportolóként, majd testnevelő tanárként kezdte a pályáját. Hogyan került egy fiatal, értelmiségi lány erre a területre?
– Azért mentem a testnevelési főiskolára, mert nagyon untam a padban ülni és tanulni. Az egri angolkisasszonyoknál, ahol iskolába jártam, annyit kellett ülni, és olyan kevés lehetőség volt a mozgásra, hogy ha nekem tizenkilenc éves koromban az egyetemen újra be kellett volna ülni a padba, hát én szétrobbantam volna. Nem voltam tehetséges sportoló, de nagyon energikus lány voltam, imádtam a mozgást, és boldogan mentem a TF-re. Ma is életem legszebb négy éveként gondolok rá vissza. Remek társaság jött össze, de nagyon meg kellett küzdenem a bentmaradásért. Nekem előképzettségem nem volt, oda viszont már nagyon komoly sportolók, válogatottak jártak. Százhúszan kezdtük, és hatvanan maradtunk a főiskola végére. Aki nem hozta a szintet atlétikában, a különféle úszásnemekben, bármiben, az kibukott. Ez nem volt szokatlan tragédia, minden második ember így járt. Én foggal-körömmel harcoltam, hogy bent maradhassak. Az volt a szerencsém, hogy az akkori trend szerint a főiskolának jó tanárokat kellett képezni, és nem versenyistállóként működni – én pedig az elméleti tárgyakban jól boldogultam, másnak ez kevésbé ment.
- Részletek
- Írta: Staar Gyula
- Kategória: Interjúk
Professzor úr, a mostani hangulatodat, visszavonultságodat tükrözik ezek a vers-sorok, de fiatalon ugye Te is meg akartad váltani a világot?
- Igen, én is. E verssorok azonban már húszéves koromban belém ivódtak. Életem legtevékenyebb korszakában is mindig ott élt tudatom mélyén a nosztalgia a „vita contemplativa”, a szemlélődő élet iránt. A felnőtt élet kapujában, tizennyolc évesen sokan indulunk a világ megváltásának szándékával. Küz-dünk, verekszünk, tanulunk, tudással vértezzük fel magunkat, majd jó ideig szégyelljük letenni a magunkra vállalt terhet. Ahogyan fogynak éveink, úgy világosodik meg előttünk, hogy a dolgok összefüggésrendszere mennyire bonyolult. Rájövünk, a cselekvéshez nem tudásra van szükség.
– Hanem mire?
– Hitre. Elsősorban hitre. Tántoríthatatlan hitre, hogy amit teszünk, az jó. A tudás kétkedést szül. Magamról szólva, nekem soha nem volt akkora hitem, hogy elfogadjam, érdemes embereket feláldozni valamilyen magasztos eszméért. Akkor már inkább Voltaire-rel mondom: műveljük a kis kertecskéinket, s a bennünket körülvevő mikroklímában jó lelkiismerettel tegyük azt, amihez értünk, amire képességeink feljogosítanak.
- Részletek
- Írta: Farkas Anita
- Kategória: Interjúk
A zene történetében évszázadok óta nem volt példa arra, hogy valaki ilyen magas szinten képes legyen ennyiféle hangszer megszólaltatására – áll az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia indoklásában, amely az év végén rendes tagjává választotta Kathy-Horváth Lajos zeneszerző-hegedűművészt.
Egymaga felvett egy teljes szimfonikus lemezt. Milyen hangszerekkel szólaltatta meg a saját szerzeményű zeneművét?
A XXI. század technikája tette lehetővé, hogy egy teljes szimfonikus zenekar hangfelvételén, minden hangot akusztikus hangszeren én játszhattam fel több sávon keresztül. A felvételen egyetlen hang sem szólalt meg elektronikus eszköz által. Ez húsz hegedűt, négy nagybőgőt, hat csellót, négy brácsát, zongorát, cimbalmot, gitárt, hárfát, ütőket jelent, speciálisan elhangolt hegedűket és brácsát, illetve mivel a rézfúvót nem tudom megfújni, bass, alt és tenor furulyákkal, különböző méretű nagy szájharmonikákkal, tangóharmonikával helyettesítettem azokat.
- Részletek
- Írta: Kisfaludy Nóra
- Kategória: Interjúk
Beszélgetés Bagdy Emőke pszichológussal
– „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit” fogalmazta meg Karinthy Frigyes nagyon találóan. Ha ennyire különbözőek, hogyan tudnak mégis harmóniában élni egymással?
– Vissza kell egyet lépnem, hogy megalapozzam a különbözőség értelmét. Először fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi végre vagyunk a világon? Mi az emberi létezés értelme? Alapvető küldetésünk az, hogy tovább vigyük az életet, és ez az élettörvény vallási irányzattól, filozófiai értékrendszertől független. Tehát mi az értelme a különbözőségnek, hogy a kérdésre is válaszoljak, hát éppen a különbözőségben rejlik az érték, ami a nőből hiányzik, az megvan a férfiben és fordítva, azaz együtt alkotnak egy harmonikus egészet. Úgy illeszkednek egymáshoz, mint a jin, meg a jang, egyszerre segítik és visszafogják egymást.
– Miben gyökerezik, és miben nyilvánul meg a férfi és a nő különbözősége?
– Induljunk ki a legalapvetőbb eltérésből. A férfi XY kromoszómából tevődik össze, hormonális működése a tesztoszteron termelés, amely már az életének a nyolcadik napján beindul. Ez biztosít olyan tulajdonságokat a számára, mint a bátorság, a harciasság, vagy éppen a nő megvédése, oltalmazása. A férfiaknál a bal agyfélteke a dominánsabb, azaz racionálisak, kiválóan tájékozódnak, egyszóval segítenek a nőknek eligazodni a világban. Ehhez hozzásegíti őket biológiai felépítésük is, izmosak, nagy fizikai teljesítményekre alkalmasak, övék a valamit teremtő módon „megalkotás-alakítás” képessége és a legfőbb csúcsteljesítmény: a gyermeknemzés is.
- Részletek
- Írta: Pilinszky János
- Kategória: Interjúk
Elalvás előtt, hajnalban fölriadva, vagy akár egy kávéházi asztalra könyökölve rendszeresen azon kapom magamat, hogy beszélgetek. De kivel? Könnyű lenne azt felelnem, hogy saját magammal. De ez nem olyan biztos. Valaki kérdez, és valaki felel. De hogy ki is az? ~ Pontos válasz helyett megpróbálok rögzíteni egy ilyenfajta "beszélgetést".
1. oldal / 2