Irodalom
- Részletek
- Írta: Németh Erzsébet
- Kategória: Irodalom
1810. április 4.
Leveledet, édes Jánosom, Isten küldötte nékem vigasztalásul a csüggedés nehéz órájában. A hiábavaló várakozás kezdett már megfosztani nyugalmamtól. S lám, egy madárka berepült csendes kis szobámba, s egy kedves hír felvillanyozta újból lelkem gondolatait. Mondd meg kedvesem, miként van ez? A sors megpróbáltatásait megadással tudtam mindenkor viselni, sőt még úgynevezett jó barátainknak bosszantásai sem hoztak ki nyugalmamból. De a nem remélt öröm lesújt, mint ahogy az angyalok térdre roskadnak Isten trónja előtt. Majdnem gyermekes kedélyben voltam egész nap, s úsztam a boldogságban, mint egy szerelmes, kinek érzelmei meghallgatásra találnak. Tehát minden levelemet megkaptad. Ez várakozásomon felül van. Bár elég későn, mint látom. Bizonyára olvasták azokat, de ezzel kevéssé törődöm. Fő, hogy azok kezeid között vannak.
- Részletek
- Írta: Babits Mihály
- Kategória: Irodalom
Nincs titokzatosabb mesterség a költészetnél.
Szegény Tóth Árpáddal sokszor beszélgettünk erről, s kölcsönösen megerősítettük egymást ebben az érzésünkben. Mert miben áll a költő mestersége? Talán valami új gondolatok termelésében, érdekes lelki tartalom kifejezésében, bölcs eszmék és mély érzések közlésében? Szó sincs róla. A legbölcsebb eszmékből rossz vers lehet. Mély érzésekből gyermeteg zengemény fakadhat. Viszont ezerszer megírt közhelyek ismétlése adhat remekművet. Tessék próbát tenni: hogyan hat a világ legszebb költeménye, ha prózában mondom el tartalmát? Mulatságos társasjáték lenne, amilyeneket Karinthy szeretett csinálni... Mulatságos és kegyetlen.
- Részletek
- Írta: Jan Kott nyomán Almási Miklós
- Kategória: Irodalom
Éjszaka, tengeri vihar, a parthoz közelítő hajón rémület, halálfélelem. Pillanat, és a sziklákhoz csapódik s elsüllyed a bárka. Előkelő utasai nyögnek-sírnak. A kapitány: „Hát itt nem számit ki király, ki meg matróz – a természet erőivel szemben mindez közömbös marhaság.” Az egész darabon végigmegy ez az ellentét: a természet az úr, az ember – akár ranggal, akár tudással –, csak segéd lehet, vagy még az sem. A királyi utasok – úgy tűnik –, megfulladnak a habokban.
- Részletek
- Írta: Szécsi Margit
- Kategória: Irodalom
Huszárik Zoltán filmverséhez
A körhinta kürtös angyala, a mesebeli fájdalommal vicsorgó ligeti falovak már elforogtak szemeink előtt. Szellemlábakon a lovak átügettek a halhatatlanságba, a művészet világába, ahol szépségükkel s mártír-voltukkal az emberi nagyság és kegyetlenség mellett egyaránt hitet tehetnek.
- Részletek
- Írta: Földesdy Gabriella
- Kategória: Irodalom
Babits Mihály
„Tavaszi szél” című versének elemzése
A Tavaszi szél verscímként nem feltételez mögöttes tartalmat, pláne nem súlyos társadalmi mondanivalót. Leginkább természetleíró, vagy az évszaknak az emberi életkort asszociáló jelentését hordozó voltára gondolunk elsősorban. Való igaz, hogy a tavasz hordozza a megújulást, az újjászületést, a kezdetet is, a szél pedig a vihart, a hideget, az arculcsapást is felidézheti bennünk. Szószerkezetként használva – tavaszi szél – a vers címeként csak utólag értjük meg a mögöttes tartalmat: egy mindent elsöprő társadalmi fordulatról és annak következményeiről van szó. Épp azért lep meg bennünket a vers, mert a cím alapján nem gondoltunk politikus tartalomra, ideológiai állásfoglalásra, inkább egy ártatlan természeti jelenségre. A verset megértve utólag kerül a helyére a cím helyi értelme.
1. oldal / 9
- Ön itt van:
-
Home
- Irodalom