Részletek

Írta: Baán Tibor

Kategória: Irodalom

Rilke szerint

a költészet tapasztalat: “léttapasztalat”, amelyről az előttem járó idősebb nemzedék, 
Utassy József szép kifejezését kölcsönvéve „csillaggal kiszemelt költői” – sokat tudnak. 
Oly sokat, hogy lélekvezetőként állnak elénk.

Bővebben: Miniatűrök

Részletek

Írta: Szentkuty Miklós

Kategória: Irodalom

1. Mi a nyelv? A legkezdetlegesebb gyakorlati kapcsolatok felvétele ember és ember között. Mágikus eszköz a legősibb korban, és bujkálva még ma is. Ha csodálatos virágot látunk, első kérdésünk: „hogy hívják?” később magasabb szintű (vagy annak képzelt) gondolatok kifejezője. A szavak színessége, hangzása alkalmassá teszi játékos kombinációkra, amit költészetnek nevezünk. Paradox, önellentmondásos anyag: praxis, bölcselkedés, mágia, művészet eszköze és lehetősége, ezért jó.

Bővebben: Az emberi szó jelene és jövője

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Kategória: Irodalom

Baka Györgyi költészete

Harcos és szelíd, békés és bölcs, a mindenségre kíváncsi, a gyermeki ártatlanság és a valóság álmokkal kevert világának ismerője, a szent füstölők párája becézgeti azt, aki hallgatja a költőnőt, amikor felolvassa versét. Finom szómetszetei a jelenkor egyik nagy költőjévé teszik. Hihetik, hogy hódolatból mondom ezt, valójában valósága izzásáért, költői igazáért, hiszen korai élete élményei tették lét-gazdaggá, éretté költészetét, melyben hitének fénypontjai kivirágozhattak. Csodálkozó szemének sugarát, érzékeny lényét különös, sejtelmes fátyolként teríti ránk. Belső csöndjéből fakadó verseinek varázs-palástja, ha ránk terül felemelkedünk, és lebegünk, elszakadva talpunk alatti szilárd anyagtól, légnemű közegbe kerülünk, ahol minden szónak illata van, már többet jelenet. Könnyű és hajlékony, szép és kifejező lesz, és mint szélfútta virágszirmok lepkéi, kavarognak körénk. A kimondhatatlan kimondására vállalkozik újra és újra, az örök élet hitének kifejezésére, halandóságunk legyőzésére.

Aki többet akar tudni Baka Györgyiről az alább jelzett helyeken olvasha, láthat róla.

https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/05/baka-gyorgyi-az-alkoto-konyvtaros/2211/http://www.naputonline.hu/2024/04/19/a-vers-bar-belolem-szuletik-mindig-elottem-jar-baka-gyorgyi-nagyinterju/
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=hSklh8c-N-o

Részletek

Írta: Németh Erzsébet

Kategória: Irodalom

1810. április 4.

Leveledet, édes Jánosom, Isten küldötte nékem vigasztalásul a csüggedés nehéz órájában. A hiábavaló várakozás kezdett már megfosztani nyugalmamtól. S lám, egy madárka berepült csendes kis szobámba, s egy kedves hír felvillanyozta újból lelkem gondolatait. Mondd meg kedvesem, miként van ez? A sors megpróbáltatásait megadással tudtam mindenkor viselni, sőt még úgynevezett jó barátainknak bosszantásai sem hoztak ki nyugalmamból. De a nem remélt öröm lesújt, mint ahogy az angyalok térdre roskadnak Isten trónja előtt. Majdnem gyermekes kedélyben voltam egész nap, s úsztam a boldogságban, mint egy szerelmes, kinek érzelmei meghallgatásra találnak. Tehát minden levelemet megkaptad. Ez várakozásomon felül van. Bár elég későn, mint látom. Bizonyára olvasták azokat, de ezzel kevéssé törődöm. Fő, hogy azok kezeid között vannak.

Bővebben: Baumberg Gabriella – Batsányi Jánosnak