Irodalom

Itt találkozik a hegyvidék a síksággal, ide érkeznek a
Tirrén-tenger fodrozódó hullámai Capri és Ischia szigete
felől, és itt érintkezett egymással hajdanán három különböző
teremtő szellemű nép a csodálatos antik kultúrák
megalkotójaként.”
Monos János

Ahogy közeledünk a Sorrentói-félsziget felé, egyre szebb természeti alakzatokra leszek figyelmes. Valamikor régen csak a képeslapok idilli világának véltem a fantasztikus látványt, ám most, hogy elém tárul a csoda, elfogadom, hogy ez a valóság. Nem lehet betelni vele. Még a rövid itt töltött idő is olyan maradandó élményekkel kecsegtet, hogy valószínűleg bárhová megyek, magammal viszem a feledhetetlen hangulatot. Királyok, királynők, művészek zarándokoltak el ide, hogy megtapasztalják a földtörténeti csoda festői megjelenési formáját. Itáliai és külföldi művészek hordozták és hordozzák magukban a mesés táj szépségét. Petrarca verses tájképeiben, Goethe klasszikus művészetében rálelhetünk az itt szerzett élmények világára. Boccaccio, Ibsen, Wagner is beépítették művészetükbe a természet adta ihlet látomásait. Nem is beszélve a mi Csontvárynkról, akinek különös érzéke volt a táj szimbolikájához, mint ahogy Oscar Wilde-nak.

https://rolitura.hu/wp-content/uploads/sorrento_cimkep.jpg

Tisztult hangon kötet ajánlása


Tisztult_hangon.png

Oláh Tamás sokarcú költő, hiszen ír gondolatáramlatot rögzítő szabadverset, impresszionista költeményt, epikus szál mentén kifeslő lírát, és nagyon gyakran kulturális élményekből táplálkozó, a választott témát rendre átértelmező, artisztikus verset. A szerző ebben a kötetében ciklusokba rendezte témája és műfaja alapján összetartozó korábbi verseit. Új írásait is ezen elv szerint helyezte el kötetében. Most is megpróbálja a változásban az örök pillanatokat megragadni, az érzékek hatalma által közvetített világ hatásaiból az egymásba áttűnő érzéseket visszaadni. Többségében versnovellákat tartalmaz, olyan írásokat, amelyek a vers és a novella jellemzőit egyaránt viselik. A költő ezekben nem önmagáról ír, hanem arról, amit más helyzetébe, szerepébe bújva megfigyel, lát. A szerzői én itt az epikai hősnek adja át a szót. A színművekben gyakori „félre” kiszólások a személytelenítés szolgálatában állnak. A költő áthelyezi nézőpontját valaki másra, és közvetlenül az olvasóhoz fordulva szól valamiről. Fokozzák a személyestől való eltávolodást az utalások, idézetek, bejátszások is. Sokszor ezek a beékelések egymással is feleselnek, kommentálják a versgondolatot. A világ és a lét poétikus ábrázolásaiból a költő önarcképének egy-egy vonása sejlik fel, és ott rejtőzik verseiben a morális komolyság is, ilyen módon érvényesítve a sokszor elfelejtett esztétikai törvényt: a művészi megjelenítésben az erkölcsi üzenetnek is helyet kell kapnia. ( A ketet az Irók Boltjában megvásárolható:Budapest, Andrássy út 45, 1061

A könyvbemutatóról készült filfelvétel itt:

http://www.naputonline.hu/2025/04/10/kettos-konyvbemutato-csontos-marta-olah-tamas-filmfelvetel/

Az Oláh Tamás könyvéről szóló rész a felvétel második felére esik.

 

Rilke szerint
a költészet tapasztalat: “léttapasztalat”, amelyről az előttem járó idősebb nemzedék, 
Utassy József szép kifejezését kölcsönvéve „csillaggal kiszemelt költői” – sokat tudnak. 
Oly sokat, hogy lélekvezetőként állnak elénk.

Plakát.jpg

2440 Százhalombatta
Szent István tér 5.

T


 

Baka Györgyi költészete

Harcos és szelíd, békés és bölcs, a mindenségre kíváncsi, a gyermeki ártatlanság és a valóság álmokkal kevert világának ismerője, a szent füstölők párája becézgeti azt, aki hallgatja a költőnőt, amikor felolvassa versét. Finom szómetszetei a jelenkor egyik nagy költőjévé teszik. Hihetik, hogy hódolatból mondom ezt, valójában valósága izzásáért, költői igazáért, hiszen korai élete élményei tették lét-gazdaggá, éretté költészetét, melyben hitének fénypontjai kivirágozhattak. Csodálkozó szemének sugarát, érzékeny lényét különös, sejtelmes fátyolként teríti ránk. Belső csöndjéből fakadó verseinek varázs-palástja, ha ránk terül felemelkedünk, és lebegünk, elszakadva talpunk alatti szilárd anyagtól, légnemű közegbe kerülünk, ahol minden szónak illata van, már többet jelenet. Könnyű és hajlékony, szép és kifejező lesz, és mint szélfútta virágszirmok lepkéi, kavarognak körénk. A kimondhatatlan kimondására vállalkozik újra és újra, az örök élet hitének kifejezésére, halandóságunk legyőzésére.


Baka GyörgyiKönyvtárvilág » Blog Archive » BAKA GYÖRGYI, AZ ALKOTÓ ...  Baka Györgyi költészete

Aki többet akar tudni Baka Györgyiről az alább jelzett helyeken olvasha, láthat róla.

https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/05/baka-gyorgyi-az-alkoto-konyvtaros/2211/http://www.naputonline.hu/2024/04/19/a-vers-bar-belolem-szuletik-mindig-elottem-jar-baka-gyorgyi-nagyinterju/
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=hSklh8c-N-o