Irodalom
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Irodalom
Baka Györgyi költészete
Harcos és szelíd, békés és bölcs, a mindenségre kíváncsi, a gyermeki ártatlanság és a valóság álmokkal kevert világának ismerője, a szent füstölők párája becézgeti azt, aki hallgatja a költőnőt, amikor felolvassa versét. Finom szómetszetei a jelenkor egyik nagy költőjévé teszik. Hihetik, hogy hódolatból mondom ezt, valójában valósága izzásáért, költői igazáért, hiszen korai élete élményei tették lét-gazdaggá, éretté költészetét, melyben hitének fénypontjai kivirágozhattak. Csodálkozó szemének sugarát, érzékeny lényét különös, sejtelmes fátyolként teríti ránk. Belső csöndjéből fakadó verseinek varázs-palástja, ha ránk terül felemelkedünk, és lebegünk, elszakadva talpunk alatti szilárd anyagtól, légnemű közegbe kerülünk, ahol minden szónak illata van, már többet jelenet. Könnyű és hajlékony, szép és kifejező lesz, és mint szélfútta virágszirmok lepkéi, kavarognak körénk. A kimondhatatlan kimondására vállalkozik újra és újra, az örök élet hitének kifejezésére, halandóságunk legyőzésére.
Aki többet akar tudni Baka Györgyiről az alább jelzett helyeken olvasha, láthat róla.
https://mke.info.hu/konyvtarvilag/2015/05/baka-gyorgyi-az-alkoto-konyvtaros/2211/http://www.naputonline.hu/2024/04/19/a-vers-bar-belolem-szuletik-mindig-elottem-jar-baka-gyorgyi-nagyinterju/
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=hSklh8c-N-o
- Részletek
- Írta: Szentkuty Miklós
- Kategória: Irodalom
1. Mi a nyelv? A legkezdetlegesebb gyakorlati kapcsolatok felvétele ember és ember között. Mágikus eszköz a legősibb korban, és bujkálva még ma is. Ha csodálatos virágot látunk, első kérdésünk: „hogy hívják?” később magasabb szintű (vagy annak képzelt) gondolatok kifejezője. A szavak színessége, hangzása alkalmassá teszi játékos kombinációkra, amit költészetnek nevezünk. Paradox, önellentmondásos anyag: praxis, bölcselkedés, mágia, művészet eszköze és lehetősége, ezért jó.
- Részletek
- Írta: Babits Mihály
- Kategória: Irodalom
Nincs titokzatosabb mesterség a költészetnél.
Szegény Tóth Árpáddal sokszor beszélgettünk erről, s kölcsönösen megerősítettük egymást ebben az érzésünkben. Mert miben áll a költő mestersége? Talán valami új gondolatok termelésében, érdekes lelki tartalom kifejezésében, bölcs eszmék és mély érzések közlésében? Szó sincs róla. A legbölcsebb eszmékből rossz vers lehet. Mély érzésekből gyermeteg zengemény fakadhat. Viszont ezerszer megírt közhelyek ismétlése adhat remekművet. Tessék próbát tenni: hogyan hat a világ legszebb költeménye, ha prózában mondom el tartalmát? Mulatságos társasjáték lenne, amilyeneket Karinthy szeretett csinálni... Mulatságos és kegyetlen.
- Részletek
- Írta: Németh Erzsébet
- Kategória: Irodalom
1810. április 4.
Leveledet, édes Jánosom, Isten küldötte nékem vigasztalásul a csüggedés nehéz órájában. A hiábavaló várakozás kezdett már megfosztani nyugalmamtól. S lám, egy madárka berepült csendes kis szobámba, s egy kedves hír felvillanyozta újból lelkem gondolatait. Mondd meg kedvesem, miként van ez? A sors megpróbáltatásait megadással tudtam mindenkor viselni, sőt még úgynevezett jó barátainknak bosszantásai sem hoztak ki nyugalmamból. De a nem remélt öröm lesújt, mint ahogy az angyalok térdre roskadnak Isten trónja előtt. Majdnem gyermekes kedélyben voltam egész nap, s úsztam a boldogságban, mint egy szerelmes, kinek érzelmei meghallgatásra találnak. Tehát minden levelemet megkaptad. Ez várakozásomon felül van. Bár elég későn, mint látom. Bizonyára olvasták azokat, de ezzel kevéssé törődöm. Fő, hogy azok kezeid között vannak.
- Részletek
- Írta: Szécsi Margit
- Kategória: Irodalom
Huszárik Zoltán filmverséhez
A körhinta kürtös angyala, a mesebeli fájdalommal vicsorgó ligeti falovak már elforogtak szemeink előtt. Szellemlábakon a lovak átügettek a halhatatlanságba, a művészet világába, ahol szépségükkel s mártír-voltukkal az emberi nagyság és kegyetlenség mellett egyaránt hitet tehetnek.
2. oldal / 11
- Ön itt van:
-
Home
- Irodalom