Szerző: Oláh Tamás
A címlap és a kötetet ilusztráló fényképfelvételek Oláh Simopn Balázs munkái
Kiadó:Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület
A kiadás helye: Pilisvörösvár, www. muravidek.eu
A kiadás éve:2026
ISBN-szám: 978-615-6368--78-2
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 140
Nyelv: Magyar
Az éjszaka tisztelete
- Az ős-tövén születő,
álmok nélküli mély alvás,
a felmérhetetlen vágyak, - a semmi kútja,
az éjszaka tisztelete,
a feminin Holdhoz kötődik.
A két napszak mezítelen ölelése,
testeket tükrözve,
hozza a sötétet és a világosságot
az égre.
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj2
– sose hazudik.
Öblét kitárva,
mindent legyőzve
táplálja a szerelemet.
Egyedül jön, egyedül megy.
De aki csak a napos hajnalt keresi,
az ékes árnyat nem látja,
és a karcsú szél sem borzolja haját,
– magányos marad.
Fekete palástya teszi rejtélyessé.
Végtelen és fenséges,
Igazságos és tiszta.
A költő a kozmosz énekét hallgatva
válhat teljesen szabaddá.
Szemei örökké,
a maszkulin Napot eltakaró
vak világtalant,
az alkony utánit,
az éj királynőjét kutatják.
Mélységes érctavából fakad fel,
forr ki másnapi verse.
S a nappal világossága
marad mindig
a meddő talány.
1 Utalás Luchino Visconti (1909-1976) olasz filmrendező Ludwig című filmje hősének utolsó mondataira.
2 Vörösmarty: Csongor és Tünde 5. felvonás, az Éj monológjából vett idézet.
