Kritika

  1. Nyelvi kísérletezés és formai tudatosság:
    Oláh Tamás versei nyelvileg gazdagon rétegzettek, gyakran él a nyelv határainak feszegetésével. Tudatosan bánik a formai eszközökkel: szerkezeti és ritmikai megoldásai a hagyományos és modern költészet metszéspontján mozognak.
  2. Tematikai gazdagság:
    Műveiben megjelenik az identitáskeresés, a létfilozófiai kérdések, valamint a társadalmi érzékenység is. Versei gyakran tükrözik a mai kor emberének szorongásait, egzisztenciális dilemmáit, miközben nem idegen tőle az irónia vagy az abszurd sem.
  3. Intertextualitás és kultúratudat:
    Lírája sokszor reflektál a magyar irodalom nagy alakjaira (pl. József Attila, Pilinszky), de nem egyszerű utánérzésről van szó, hanem kreatív párbeszédről. A kultúra- és irodalomtörténeti utalások mélyebb értelmezési réteget nyitnak a szövegekben.
  4. Költői hangja személyes, de nem zárkózott:
    Bár versei gyakran belső tájakon kalandoznak, nem válnak öncélúvá vagy hermetikussá. Az olvasó számára átélhető dilemmák és érzések szólalnak meg bennük.

Kedves Tamás!

Ma hajnalban értem köteted végére. Mivel kezdjem? Legszívesebben Rád bíznám, hogy (A) csekély csalódásommal, vagy (B) elismerésemmel kezdjed. Válassz kedved szerint!
A: Izgalommal néztem műfajteremtő szándékod megvalósulása elé. Várakozásom nem igazolódott, de ez egyáltalán nem baj. Mint eddig is, lírai költeményeket olvastam Tőled, amelyeken csak annyi nyomot hagyott az epikai elem, mint korábban. Így jó. (Magam is keverek két műfajt, amikor esszénovellát írok, és számolok vele, hogy hiányolhatják hol az egyik, hol a másik összetevőt -- s jó, ha nem mindkettőt.) Nálad az is-is igénye nem csúszik át sem-sembe. Kísérleteztél, nincs mit bánnod azon, hogy eddigi, bevált gyakorlatod bizonyult tartósnak. De azért a novella címkét egyik-másik esetben talán mégis találónak mondhatjuk e megszorítással: tárcanovella.  Az önvallomás azonban szerencsére sosem szorul háttérbe az epikai szándékod mögött.  

B: A lírai erő alighanem első eszközei a sűrített képek. A "megrémült szél", "a káromló szél", "a gondolat elakad a torokban", "rázd ki az ész tarisznyáját" példák ilyen emlékezetes kifejezéseidre. Hasonlóan tömör a "feltámadva / hazám helyén vajon mit lelek?" költői kérdése. Korábbi köteteid erőteljesebben közéleti hangütése visszaköszön ebben a szakaszban is: "Régen lefokozták már / ami emberi volt, / messzi tereket borít be / a mérgezett légben / a gondolat selejtje, / s mint kiszáradt tengerek üledéke / egyre gyűlnek / az átok keserű szavak." Ugyancsak közéleti ihletésű egészében a roppant szuggesztív Rést vágva. (Talán ez a leginkább novellisztikus darab kötetedben. Meggyőzően éltél az elbeszélés eszközével, és korántsem erőltetted. Mint egy ballada.) 

Hangod eddig is tiszta volt... Baráti gratulációval:

Laci

„Köztünk és a pokol vagy a mennyország között csupán az élet van,
a legmulandóbb dolog a világon.” (Pascal: Gondolatok, III., 213.)

Egy férfi és egy nő.1 Ez esetben ez nem meghatározó tényező. Nem a szerelem fűzi őket össze. Életútjuk a költészet kapcsán kapcsolódott egymáshoz.2 Verseskötet, melyben párhuzamba állítva, tematikusan felváltva követik egymást a férfi és a nő által írt versek. A versekben körvonalazódnak az életút meghatározó állomásai, ezek során az őket ért hatások lenyomatai.

Ikerjelek.png

 

Kedves Tamás!
Kérdésed megválaszolása előtt élek az alkalommal, s egynéhány sorban beszámolok új köteted keltette olvasói benyomásaimról. Kissé irígyen konstatáltam, hogy Te meggyőző irodalmi műveltséged mellett (talán olykor fölösleges volt jegyzetekben bizonyítanod) közvetlen élményközvetítő is vagy. (Irígységem oka, hogy magam inkább csak szemlélődöm, holott az esztétikai elmélet szerint az alkotás az élményekből születik.

2018. december 11. kedd

Oláh Tamás költő nemrég megjelent, Álomfejtés című kötetéből kapott ízelítőt a Józsefvárosi Galéria közönsége december 10-én este.

Zene_versestt.png