Mások versei
- Részletek
- Írta: József Attila
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet?
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.
József Attila (1905-1937)
- Részletek
- Írta: Frank O’Hara:
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
El akartalak érni, történjen bármi,
de az úton a hajóm a horgonykötelekben
elakadt. Mindig kikötök,
aztán mégis továbbállok. Villámok közt
és napnyugtakor az árapály vaslánca
elszorítja a karomat, és nem értem
hiúságom színeváltozásait, máskor
Frank O’Hara (1926–1966)
- Részletek
- Írta: Baka Györgyi
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Ebben a megoszthatatlan
elhagyatottságban megtörtek
bennem a hála szavai, mégis
hiszem, ha sorsom lefaragja
rólam a fölösleget, nem
veszteség ez, az Ég old és köt,
újjá formál, a hajnali szellő
előcsalogatja azt az illatot,
amivel ölelve védem átsejlő
fényedet.
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Van Gogh börtönudvarán
Mint Van Gogh börtönudvarán, a tarka
Falak között, kopaszra nyírt rabok,
Úgy követik egymást, a sort betartva,
Társukkal – vélem – hetek, hónapok.
Baka István (1948-1995)
- Részletek
- Írta: Baka Györgyi
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
El Greco festményei láttán
A létezők öntudatlanul
áthatolni vágynak
külsőből a belsőbe
A színek, vonalak
függőlegesen égnek
fehérségbe áhítozva
El Greco (1541- 1614)
3. oldal / 77
