Mások versei
- Részletek
- Írta: Csontos Márta
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
NAPFOGYATKOZÁS
Maradj velem, mert már
lehajlott rég,
s szirmaira hullt a nap.
(Németh István Péter, 171.haiku)
Az éj sötét folyó,
hullámain úsztatod
gyertyád fényét, s nézed
hited résein, hogy
folynak át az alázat
cseppjei…
- Részletek
- Írta: Baka Györgyi
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Lassan körém feketül az éj,
már minden lepergő falevél
pusztulást susog. Kifosztott
csönd, gyötrő sötétség, üres
tekintetek. Pocsolyák villognak
kísértetiesen a holdfényben.
- Részletek
- Írta: Dsida Jenő
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
Miképen boltíves,
pókhálós vén terem
zugában álmodó
középkori barát,
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát
s már félig fent lebeg
a tiszta étheren, -
ül roppant asztalánál,
mely könyvekkel teli
s a nagybetük közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:
- Részletek
- Írta: Kondor Béla
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
A fehér gyász-szín,
könnyekkel sós vízben mosdatott
feketeség.
Karok, combok, a kényes nyak
és holdvilágképű hűs hasak
színe, ahová fejet hajthatsz
szomorúságodban fülelni.
- Részletek
- Írta: Juhász Ferenc
- Szülőkategória: Versek
- Kategória: Mások versei
A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon.
Ácsorgok mélázva e kő-villany-szigeten:
az Oktogonon.
Csütörtök este van.
Nem átkozom magam.
Nem siratom.
Kék, sárga, zöld, piros eső zuhog,
Lábamnál olaj-szivárvány-patakok
és föltorlódott esőhólyagok.
Mint mozgékony-bőrű kaméleonok
agyag-csipkekorsó szeme forog
a nyüzsgő buborék-állatok
vízhártya-szeme.
Csillámbársony-bőrük gyűrődik, mozog,
színét cseréli szín után.
Egymáson másznak a piros-taréjú eső-gyíkok.
Ez a tér a virágzó kő-magány
Galapagos-szigete.
10. oldal / 77
