Részletek

Írta: Oláh Tamás

Szülőkategória: Versek

Kategória: Verseim

 Aranygömb lebeg
a magasban
körökből,  foltokból font
alakok,
 gyönge ködbe fúlt
képek sejlenek fel,
talpam alatt a jelen,
két idősík
közé szorulva lüktet.

Bővebben: Előszezon

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Szülőkategória: Versek

Kategória: Verseim

A pillanat, ami éppen
járja szemem előtt
furcsa táncát,
viszi lomhán a jelent,
hajtja az itt és a most
tenyérnyi üzenetét
a magasba,
aztán valami mégis a földre löki,
– s múlik el,
marad mozdulatlan.

Bővebben: Most

Részletek

Írta: Tompa Mihály

Szülőkategória: Versek

Kategória: Mások versei

A szerető s anyának ajkán
Remény, boldogság egy veled,
S a támadó naphoz hasonlitsz,
Mely fénybe vonja az eget!

Bővebben: MOSOLY

Részletek

Írta: Oláh Tamás

Szülőkategória: Versek

Kategória: Verseim

Figyeld meg  a beszédet,
ahogy sodródva árad,
örvényeket kavar.
A mondatok vonakodó karjai
magasra nyúlnak,
súgnak, sóhajtanak,
napról, éjről csacsognak,
visszakanyarodnak,
felbomlanak,
laza hordalékot hajtanak maguk előtt.
A szóhullámok habokat vetnek,
 jelek sorát írják,
ha olvasni tudsz belőlük,
eléd tárul a rejtett üzenet.
A győzelmében nem  bízó
mélyről jövő sóhajjal
kezdi szavait,
a kényes kérdésre adott válaszát
egy torokköszörüléssel indítja a másik,
a gyűlölettel teli ember ajka eget nyel,
mondatát
egy lélegzetvételi szünet előzi meg,
a harapós szavak hatását
a beszédet kísérő
 lándzsaéles hangsúlyok felerősítik.

Bővebben: A szavakon túl