Cikkek
- Részletek
- Írta: SZARVAS TIBOR – KOVÁCS ANDRÁS – LEGEZA LÁSZLÓ
- Kategória: Cikkek
Egy ereklye radiokarbon kormeghatározása
1578 óta a torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzik azt a leplet, amit a hagyomány mindig is Jézus Krisztus valódi halotti kendőjének tartott, amelyben a kereszthalált halt Megváltót Arimateai József annak idején eltemette. A 436 cm hosszú és 110 cm széles, halszálka mintás lenvászon leplen az alapszínéhez képest sötétebb, narancssárga színű elmosódott foltok együttese látható: nem idegen anyag, hanem a lepel anyagának elszíneződése, mely egy – a hullamerevség állapotában fekvő mezítelen, kereszthalált elszenvedett – férfiholttest elsőoldali (frontális) és hátsóoldali (dorzális) képmását mutatja. A képmás szerves részét képezik a holttest egész testét elborító sebek, illetve az azokból eredő vérfolyások. A halotti lepel két hosszanti oldalán végighúzódó sötét foltok az 1532. évi Chambery-i tűzvész nyomai, illetve az akkor elégett részek kipótlásának foltjai.
- Részletek
- Írta: BAGDY EMŐKE
- Kategória: Pszichológia
Az öregedés és az öregség néhány pszichodinamikai vonása
..Elleng a néma. kék idő. koraősz csillan. a hajam" - József Attila e soraival váltommeg magam is belépörriet abba a tartományba. amely már számomra sem távoli. idegen világ - nem is csupán elvont lélektani értekezés tárgya -. hanem közelítő valóság. Klinikus pszichológus vagyok. Ez meghatározza nézőpontomat. Szemléletmódomat. Bár tisztelem a nagy számok érvényességével igazolt emberi jelenségeket és törvényszerüségeket, elfogadom a ..statisztikai átlagos" fontosságát, mégis az individuum. A páratlanul egyszeri személyiség lelki mozgás-folyamatainak vonzásában élek és dolgozom: inkább azokat az erőfolyamatokat és történéseket kutatom, amelyek a mindnyájunk számára látható. tapasztalható öregségi jelenségeket létrehozzák. Formálják, amelyekből a szubjektiv életérzés ered. függetlenül attól. milyen objektív tények. körülmények adottak az idősödő ember életében.
- Részletek
- Írta: Buda Béla
- Kategória: Pszichológia
A szerelemmel a pszichológia eddig meglepően keveset foglalkozott. A legtöbb leírás még abból a korból származik, amikor a pszichológia spekulatív jellegű volt, és az önmegfigyelés, az inspekciós volt a fő módszer. Ennek a helyzetnek valószínűleg két fő oka van. Egyik az, hogy a szerelem a modern – tehát empirikus, tapasztalati megismerésre törekvő – pszichológusszámára nem vizsgálható. Nem lehet laboratóriumi körülmények között előállítani, és a szerelmesek közül sem lehet kiválasztani olyan csoportot, amelyik az állapot ismérveit egyformán tartalmazza. A másik ezzel rokon nehézség:nem lehet pontosan meghatározni, mi is a szerelem. Mindenki tudja, hogy a szerelem más, mint a szeretet, aminek sokféle válfaja és megjelenési formája van, és más, mint a szexuális gerjedelem vagy kívánság, ami ugyanakkor a szerelemnek alkotórésze. Valószínűleg a fő nehézség a meghatározás pontatlanságaiban rejlik. Ezt fokozza az, hogy a világnyelveken nem választható olyan élesen szét a szerelemé a szeretet fogalma, mint a magyarban. A világnyelvekben, amelyeken a pszichológiai gondolkodás, kutatás és publikációk túlnyomó többsége történik,illetve megjelenik, csak egy szó van a két jelenségre. Love, Liebe, amour,amore, ljubov stb. egyformán jelent szeretetet és szerelmet, hirdetve ezzel,hogy e nyelvek közgondolkodása is számot vetett azzal, hogy szerelem és szeretet között fokozatos az átmenet, nehéz a különbségtétel. Így azután e szavakat mint kategóriákat felhasználva, a szakirodalomban találunk ugyan sok közleményt, de ezek többsége nem a szerelemről szól.
- Részletek
- Írta: Mohás Lívia
- Kategória: Pszichológia
Piroska első ízben azzal a panasszal jelentkezett, hogy nincsen orgazmusa, noha eddig volt. A házasélete egyébként rendezett, férjét szereti. 35 éves, főiskolai végzettségű, jelenleg gyermekgondozási segélyen otthon van. Közel tíz esztendőn keresztül tartott a kapcsolatunk, több felvonásban, volt, amikor évekig nem találkoztunk, aztán, ha valami nehézség támadt barokkos lelkében, akkor ismét járt rövid terápiákra. A nincsen orgazmusom probléma, mint többnyire más nők esetében is, voltaképp csak elfedett valamit, a felszínen ez volt érzékelhető és megfogalmazható. De mélyebbre ásva egyéb zavarok vagy görcsök derültek ki.
Mohás Lívia. pszichológus, író
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Pszichológia
Kevés olyan dolog van, amiről többet írtak, mint a szeretetről. A mindennapi életünkben is erre vágyunk, ezt szomjazzuk kicsi gyermekként, szülőként, társat keresve, magányunkat oldva. Ha birtokoljuk boldogtalanok, nem lehetünk, ha elveszítjük élni sincs sokszor kedvünk. Mi is ez a titokzatos érzés, ami egyidős az emberrel és úgy hiányzik mai életünkből?
- Részletek
- Írta: Oláh Tamás
- Kategória: Pszichológia
A szóbeli érintkezés, a beszéd és kódrendszere, a nyelv az ember legsajátosabb érintkezési módja. Míg a legtöbb állati hang csupán érzelmi állapotokat közöl, az emberi beszéd tanult képesség, és a legfinomabb, legbonyolultabb információ továbbítására is alkalmas. Minden direkt kommunikációt kísér egy vele szoros összefüggésben álló, indirekt kommunikáció is: a metakommunikáció, vagyis a közlésen túli közlés is. A metakommunikatív üzenetek párhuzamosan működnek a szóban közöltekkel, mintegy minősítik azokat. Az alább sorba vett lélektanilag tárgyalt kommunikációs csatornáink leírását egy-egy vers is követi. Vers és lélektan kapcsolódik össze bennük, szerepelnek ezek, más hasonló témájú költemények között, a nemrégen Maszkod mögé címmel a Hét Krajcár Kiadó gondozásában megjelent - verses kötetemben is, melyhez dr. Bagdy Emőke írta a bevezetőt. Minden lélektan iránt érdeklő és a verseket is kedvelő olvasónak szeretettel ajánlom a könyvemet.
- Részletek
- Írta: dr Buda Béla
- Kategória: Pszichológia
A reformkorban kedvelt mondás volt: doctores amant humores (a humor – a nedv – jófajta itókát jelentett). Sokan állítják, hogy ma olyanfajta mondás lenne időszerű: a doktorok szeretik a művészeteket. Szakmai önpercepciójuk szerint sok köztük az amatőr művész, sok időt és pénzt fordítanak műélvezetre, és sokan gyűjtenek műtárgyakat. Nem tudni, valóban így van-e. Komoly módszertani kérdés lenne ezt a társadalomtudományok követelményeinek megfelelően empirikusan bizonyítani. Legalábbis reprezentatív mintákat kellene összehasonlítani olyan értelmiségi foglalkozásokból, amelyeknek anyagi helyzete és társadalmi presztízse hasonló az orvosokéhoz. Ilyen vizsgálatról nem tudok. Csak arról vannak adatok, hogy a reformkorban már tudtak valamit, ugyanis az orvosok alkoholfogyasztása (és öngyilkossági arányszáma) magasabb, mint más értelmiségi szakmáké. Az bizonyos azonban, hogy az orvosok szívesen hiszik magukról, hogy különleges kapcsolatuk van a műveltséghez, művészetekhez, művészi kultúrához. Általában az orvosok szeretnek azonosulni az eszmei értékekkel.
Bővebben: Műalkotás, műélvezet, műgyűjtés – az orvos szempontjából
1. oldal / 6