Kritika

Oláh Tamás költő univerzuma aligha érthető meg hatalmas műveltsége nélkül. Habár épp ez a tulajdonság az utóbbi évek költészetében nem tartozik a legfontosabb erények közé, mégis, a XXI.. század embere aligha mondhat le a szellemi összefüggések mélyebb ismeretéről. A költő (és polihisztor) legújabb verskötete a Kezdetben vala nem kevesebbre vállalkozik, mint az emberi minőség meghatározására. A fókuszban a teremtés, vagyis a Kezdet elbeszélése áll: „ az isten-porból / királyi fejjel / előbújik az ember „ A meghatározás oda kanyarodik, hogy „tenni tör, / a szép-új világ / miatta hamvad el”.

GONDOLATOK BAKA GYÖRGYI ÉS OLÁH TAMÁS KÖZÖS KÖTETÉRŐL

Semmi sem mozdul,
de a képzelet
ajtót nyit a múltra,
s ismét eleven lesz az,
ami volt…
(Oláh Tamás, Az én utcám)

a kép növekszik, közelebb jön,
átfordul emlékezetem, félig létben,
és félig nem-létben homálylik,
elmerül, a rajtam átsugárzót keresi
(Baka Györgyi, Egy régi kép)

Nem ez az első alkalom, hogy költő-páros verses beszélgetőkönyvéről írok, így Baka Györgyi és Oláh Tamás közös kötetének is megvan a maga története. A két szerző egy folyóirat bemutatón ismerkedett meg egymás írásaival, s a megdöbbentően sok közös téma és élethelyzet inspirálta őket közös kötetük életre hívására. Ennek eredményeként vehettük kézbe Keresztbe kötve Ikerjelek című, a Cédrus Művészeti Alapítvány jóvoltából megjelent versgyűjteményt, mely egyfajta lírai önéletrajznak is tekinthető.

Tisztaság, természetesség, életigenlés, természet és ember együtt lélegzése, szent és profán elválaszthatatlan kapcsolata jellemzi mindkettőjük költészetét. A kötetben található valamennyi ’párversben’ a költők önmagukon keresztül láttatják a világot, minden lírai vallomásban érezzük, hogy a vers hitelessége a hiteles élet következménye.

A lírai szubjektum emlékezetéből előhívott képek mindkettőjük poétikai diszkurzusában megerősítik bennünk, hogy nem a rím vagy a ritmus döntő, hanem az üzenet érvényessége, s abszolút meghatározó, hogy az élményfolyamatokban milyen energiák játszottak szerepet íráskor, vagyis melyek azok a motivációk, melyek létrehozták a költői beszédet.

GONDOLATOK BAKA GYÖRGYI ÉS OLÁH TAMÁS VERSEIRŐL

„Aki írja a verset, és aki befogadja, egymással kapcsolatba kerül, akár évszázadokon vagy évezredeken átívelve is.” Ez a mondat egy kettős könyvbemutató alkalmával hangzott el, közülük is a Baka Györgyi és Oláh Tamás Keresztbe kötve. Ikerjelek című közös versgyűjtemény bemutatása közben.

Nincs élet kereszt nélkül.”
(Sziénai Szent Katalin)

A kereszt nem szó, hanem jelentés.” 
(Halmai Tamás)

Oláh Tamás ezen szavait hallgatva még jobban megérthetjük azt a bensőséges, nagyon is humánus viszonyt, ami alkotó és olvasó között létrejön. Talán több is ez egyfajta viszonynál: közösséget is alkotnak egymással, s ebben a „viszonyrendszerben”, vagy közösségi szolgálatban benne foglaltatik az, ahogyan s amilyen alázattal fordul oda az olvasó a vershez, illetve az is, amilyen olvasóhoz „hanyatló árnyékként” írja nem csak magának a költő a költeményét. 

Kedves Tamás!

Nagyon köszönöm két húsvéti versedet. A Golgota valódi mestermű: szinte összeroppantott engem is. Különös feszültséget kölcsönöz a műnek a szokatlan nézőpont: egyes szám második személyben láttatod Jézus szenvedéseit, miközben a saját élmény megelevenítő erejével fáj minden légvétel, a test minden moccanása. Én feszülök fel Krisztussal a keresztre, hiszen tudom: ami vele megesett, a közös szenvedéstörténet része. Versed nemcsak alapos korismeretről, hanem mély empátiáról, pontos anatómiai és lélektani tudásról árulkodik. Minden nagypéntek visszatérő alapműve lehetne: évről évre elolvasandó „penzum”, hogy felfogjuk végre Jézus kereszthalálának emberi áldozat-jellegét is. Szívből gratulálok. Zseniális.

Pihentető napokat kívánok a sivatagi porvihar ellenére is!

Szeretettel:

Xénia

 

Bevallom, kissé félve nyúltam Oláh Tamás „Kezdetben vala” című kötetéhez. Ugyan mindannyian egy bölcső gyermekei vagyunk, mégis más-más csillagkép jelenik meg, vagy köszön el bennünk, de kétségek nélkül merem állítani, hogy e szabadversek olvasása közben bármerre is tévelyedtem, mindvégig törődve és szelíden fogta a kezem. Őszinte érzéseit ma a saját szavaimmal fogom megjeleníteni.